Családállítás & Személyiségintegrációs tréning

Személyiségintegrációs tréning, azaz, személyiségintegrációs családállítás: Emeljük ki és viseljük ékszerként az ékkövet ahelyett, hogy a hátunkon cipeljük a bányát...

Alkotás: tűzzománcok, grafikák, festett kövek, falevelek, fotók, cserépjátékok, írások és más munkák.

Szövegek: a belső kapu napi használata az alkotásban, az életben, a munkában és a közösségben.

Email: szemelyisegintegracios.allitas@gmail.com
Telefon: 0670 590 6972

2006. szeptember 24., vasárnap

Pedagogia Sub Rosa Egyesület


Az Egyesület alapító tagjaként elsősorban cserépjátékaimmal tudok segíteni a gyermekközpontú, természetes fejlődést segítő nevelésben, de

a fény-képeim is rendszeresen helyet kapnak a honlapon.

Az az új hírem van,

hogy sikeresen részt vettem a Másképp látók alkotói pályázatán, és három képem felkerült a honlapjukra.

2006. szeptember 23., szombat

Kozmikus spirál egy kavicson


Kutatók éjszakája

Éppen a Nagyszentmiklósi kincs égberagadási jelenetét ábrázoló rajzomat mutatom be a kutatókból álló közönségnek.

Bemutatkozom a Kutatók kocsmája rendezvényen mint kutató-művész

Itteni megjelenésemet persze nem lehetett kiállításnak nevezni, csak egy rövid bemutatkozásnak, hiszen egyetlen estéről volt szó. A dolog jelentősége persze annál nagyobb volt számomra, mivel ez az első fórum, ahol nyilvánosan egyszerre voltam néprajzkutató és alkotó is. Az este programjai megtalálhatók itt: http://www.kutatokejszakaja.hu
Az alighanem kimaradt a beszélgetésből, hogy azon túl, hogy művész és anya vagyok:) mivel is foglalkozom: etnográfusként élettörténetek, traumatikus életek vizsgálatával foglalkozom: például csernobili veteránok, volt balkáni zsoldos, írástudatlan romák... Jelenleg egy ellentmondásos személyiségű parasztasszony naplóját és folklórszövegeit dolgozom fel és értelmezem a narratív identitás elmélet segítségével.

A Kutatók Kocsmája rendezvényen Bihari Ágnes moderátorral.

Sajnos, nem volt lehetőség "rendesen" kiállítani a képeket, így felmutattam őket:)
Éppen a Meghalás és feltámadás misztériumai című képemről beszélek.

2006. szeptember 16., szombat

Életfa


Apa és Bori az esőmosta üvegajtó mögött

Ősz


David Baker egy képe kapcsán jó kis beszélgetés alakult ki tegnap a d'art Critics Corner oldalán. Elmentettem ide, hogy meglegyen nekem is.This has a very painterly feel. It's kind of hard to tell the technique. It's very beautiful. There is the right mix of lights and darks. The sliver of a face surprises you. Nice work. RollinMany thanks Rollin, and to you too Katalin! To Rollin: my technique here was to combine an original watercolour with major digital reworking, employing several (I believe) unique processes, none of which involve Photoshop, or any of its rivals. My aim has always been to create mixed and new media art which keeps the viewer guessing. With regard to the particular techniques employed by different artists, I subscribe to Michaelangelo's comments that: "A man paints with his brains and not with his hands." david:)I agree with Michaelangelo and you, David :)9/14/2006 8:55 AM "A man paints with his brains and not with his hands." And I would like also to say: an artist paints with his/her heart, emotions and experiances. A great part of the creation is a question about him/herself, about the world. I think, it can be defined as an outcome of the conversation between known and unknown things within and outside of the artist. (Katalin)I think this is true:9/14/2006 9:27 AM "I think it can be defined as an outcome of the conversation between known and unknown things within and outside of the artist." And I would also add that not only is it the "outcome," but "for me" it is the "entire evolutionary narrative" from that first word of the conversation to the last, a kind of "visual record of a new growth in awareness."lkaloidisThanks to you both Lee anfd Katalin!I also take the human 'mind' to include the 'heart' and 'essense' of the person Katalin, and Lee is also correct, artistic creativity is part of a life-long and life-evolving journey, reflecting changes and observatons within and without each individual and embodied in their work. david:)

Új tudat


2006. szeptember 13., szerda

Árnyak mögül a hajnal


Tollpihe pókhálóban


Ez, és a következő képek a véletlen szerencse szülöttei: a kertben láttam meg ezt a tollpihét. Egy majdnem vízszintesen feszülő, sűrű szövésű pókhálóban volt fennakadva. Egy másik pókháló, egy keresztespók koncentrikus körökből álló szabályos, büszke hálója feszült előtte. Szóval, nem volt könnyen hozzáférhető helyen. De annyira megragadott a kép szimbolikussága, hogy mindenképpen le kellett fotóznom, méghozzá lehetőleg úgy, hogy a Nap valahogy beragyogja az egészet.
A képek magukért beszélnek, de a szimbólumnak azt az értelmét, ami számomra akkor és ott megadatott, le szeretném írni.
A tollpihe az egyiptomi halottaskönyv szerint a tiszta szív jelképe.
A halottak birodalmának bírái egy mérleg egyik serpenyőjébe tollpihét helyeznek, a másikba az ember szívét. Ha a kettő egyenlő súlyú, azaz, a szív nem billenti meg a mérleget, akkor jut a halott a mennyországba.
Szóval a tollpihe a könnyű, sebektől és fegyverektől mentes szív jelképe. Ilyen van a bölcseknek és mgszabadultaknak.
Ez lebeg a sűrű szövetű pókhálóban, s ha onnan kiszabadulna, egy másik, sokkal szabályosabb, függőlegesebb pókháló fogná meg.
Ha napi kötöttségeink, indulataink megszűnnek is, más, nagyobb és rendebb kötöttségek, rendszerek feszülnek utunkban felfelé. A szabadság, még a tollpihe-szívé is, önnön fénylényegében rejlik, abban a fényben, ami egyaránt megtörik a tollpihe szálacskáin, és a pókháló fonalain.
Ezt a fényszálat nem tudom lefényképezni, de a mindenséggel együtt függök rajta.

Tollpihe pókhálóban

Tollpihe pókhálóban